Az alapozás hibái
Az alapozás célja az, hogy az építmény összes terhét átadjuk az altalajnak. A teher átadása akkor megfelelő, ha az alap a feltételezhető legkedvezőtlenebb erőhatások és a várható legkedvezőtlenebb talajállapot esetén is kellő teherbírású. Az alap alatti talaj az átadott terhet az elvárt biztonsággal viseli, annak süllyedése, illetve az alaptestek közötti süllyedéskülönbség a határértéken belül marad. Az alap az agresszív talaj, vagy talajvíz káros hatásával, valamint a fagyveszéllyel szemben védett.
Amikor az alaptest a vele szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, az alaptesten és felette káros elváltozások keletkeznek.
Önmagában egy épület megsüllyedése az alapelemek különböző mértékű süllyedése még nem okoz problémát, ha annak mértéke az előre számított értéket alatt marad. Ugyanakkor az előre nem tervezett változások az épületszerkezeteken olyan feszültségeket eredményezhetnek, melyek hatására az anyag tönkremenetelét (repedés, törését, torzulás) eredményezhetik.
Az alaptestek előre nem tervezett süllyedésének vagy süllyedéskülönbségének leggyakoribb okai:
- az épület alapozási síkját a fagyhatár felett alakították ki,
- az alaptestet nem méretezett külpontos terhelés éri,
- az alaptestek nem a teherhordó talajra támaszkodnak,
- az alaptestek alatti talaj egyenetlenül tömörödik, vagy eltérő szilárdságú talajokra - korábban megbolygatott talajra támaszkodik,
- az alaptest egy része bent maradt, át nem vágott régi alaptestre támaszkodik.
A süllyedéskülönbségek jele általában a ferde irányú, általában közel 45°-os repedések megjelenése a falban, s a repedések az alaptestektől indulnak ki.
A falnyílás egyik alsó sarokpontja és az alaptest közötti repedés, a gyenge alap töréséről, elnyíródásáról tanúskodik.
Az épület válaszfalain is keletkezhetnek ferde síkú repedések, ill. a válaszfal elválhat a mennyezettől, ha az a lábazati falak közötti feltöltés után tömörödik és a válaszfal alapozása nem szabályosan történt.
Alapozás könyvajánló:
Szerkezetépítés
A tartalomból: Alapozás - Az alap kiásása - Az alap elkészítése - Pórusbeton szerkezetépítés - Zsalutégla szerkezet: egy ütemben kibetonozott ház - Helyiségek elválasztása:gipsz válaszfal - Kerámia falazóblokk - Tetőszerkezet - Nagyblokkos építésmód
Betonozás saját kezűleg
A tartalomból: A beton tulajdonságai A beton alkozóelemei A beton fajtái A zsaluzat elkészítése A vasbeton A betonkeverék elkészítése A beton szállítása és bedolgozása A friss beton bedolgozása és utókezelése Kizsaluzás Különleges betonfajták Beton épületelemek
Betonlexikon
A Betonlexikon a gyakorlatban előforduló címszavak rövid, tömör ismertetését tartalmazza. A kötött terjedelemre tekintettel az összeállítás természetesen nem lehetett teljes. Célja az általánosan használt, hagyományos ismereteken túl a korszerű, korábban nem használt, az európai szabványok által bevezetett fogalmak értelmezése. Erre már csak azért is szükség van, mert Magyarország 2004 óta a CEN (Comité Européen de Normalisation, Európai Szabványbizottság) tagja, ezért köteles az európai szabványokat alkalmazni, és a korábbi, ellentétes magyar szabványokat hatályon kívül helyezni. A betonnal kapcsolatos szabványokat a CEN nagy részben elkészítette, ezek ismerete nélkül a hazai betonipar nem volna képes részt venni az Európai Unión belül kialakult versenyben. A Betonlexikon az építőipari szakemberek, a betonszerkezetek létrehozásában közreműködők számára készült. A közreműködők szakterületei szerteágazóak, esetenként speciális statikai, anyagszerkezeti, anyagtechnológiai.
