A tetőszerkezetek elváltozásai
A tető tartószerkezeti szempontból akkor tekinthető megfelelőnek, ha kellő teherbírású, állékony és minden irányban merev. Épületszerkezeti szempontból pedig akkor tekinthető megfelelőnek, ha fedélidoma folytán a csapadékot gyorsan és biztonságosan elvezeti, a fedési felületek lejtése és héjazati aljzata megfelelő a fedési anyagnak és módnak, másrészt megteremti az adott fedélsík hajláshoz tartozó biztonságos rögzítés lehetőségét, faanyagú fedélszék esetén a vonatkozó tűzrendészeti előírások betartásával, acélszerkezeti anyag alkalmazásához az előírt korrózióvédelem időnkénti megújítása érdekében mindenütt hozzáférhetően készül, valamint a tető terének szellőzése a bejutó csapadékvíz elpárolgását, a pára lecsapódásának elkerülését biztosítja.
A teherbírás szempontjából nem megfelelően megépített szerkezetű, nem megfelelő keresztmetszeti méretű tetőszerkezet elváltozásai szemrevételezéssel is könnyen megállapíthatóak.
A lehajlott födémgerenda felhúzatása fa-, vagy acélgerendával, állószékek-, dúcok sorába nem illeszthető dúc, vagy alátámasztás alkalmazása egyenetlen szarufa-, szelemen alátámasztására.
A tetőszerkezetek stabilitását ún. háromszögek kialakítása és a csomóponti kötések teremtik meg. Ezek szétcsúszása a szerkezet meghibásodásaira, elmozdulásaira utalnak.
A lapostetők hibajelenségei
Ma már elismerten hibás gyakorlat volt hazánkban a lapostetős technológiai megoldás, s egyre gyakrabban egészítik ki a lapos tetőket magastetővel.
A lapostetők kialakításának egyik ismert módszere volt az egyenes rétegrendű, ahol a csapadékvíz elleni szigetelés a legfelső réteg, míg a másik módszer a fordított rétegrendű, ahol a csapadékvíz elleni védelem a födémszerkezetben van elhelyezve.
Mindkét esetre nézve érvényes, hogy szemrevételezéssel a lapostető állapota nem minősíthető, csupán feltárás vezethet eredményre. Valamint problémát jelent, hogy a lapostetők hibái (szigetelési vagy konstrukciós hiba) a belső meghibásodások látható helye alapján sem ítélhető meg, mert a tönkremenetel soha nem ott van, ahol annak látható jele.
Probléma az eredetileg, vagy javításra alkalmazott szigetelőanyag tulajdonságainak megítélése, adatokat kell kérni az eredeti szigetelőanyagról, illetve a javítási célú szigetelőanyagokról, a karbantartás-felújítás időpontjáról. A bitumenes szigetelőanyagok esetén - a teljes karbantartási kötelezettség teljesítése mellett is - max. élettartamuk 12-15 év, a műanyag fólia, szigetelőlemez élettartama szakszerű kezelés mellett is max. 15-20 év. Az újabb eljárások - elsősorban lepedősített - esetén nincs élettartam gyakorlat, így azokat 15-20 évben lehet meghatározni.
Ellenőrizni kelt, hogy szakszerű-e a dilatáció képzés. Ellenőrizni kelt a kísérő szerkezetek állapotát, amely a szegélyek, vízgyűjtők, összefolyók, tömbkosarak területére felétlenül terjedjen ki. Át kell nézni a belső hibajelenségeket, át kell nézni a látható szigetetés állapotát, viselkedését, sugárzás elleni védelmének állapotát, a felépítmények és az azokban elhelyezett berendezések működőképességéről, viselkedéséről meg kell győződni.
Általában az ilyen tetőszerkezetek megítéléséhez nagy gyakorlat szükséges.
Építés könyvajánló:
Az energiatakarékos építkezés kézikönyve
A szerző, Thomas Königstein okleveles építészmérnök, független energiatanácsadóként szemléletesen és könnyen érthetően bemutatja az energiatakarékosságot és az energiatakarékos építkezést, korszerűsítést; ami több komfortot, kényelmet, minőségnövelést és értéktartást jelent. A könyv a tervezett építkezés vagy átalakítás minden szakaszához, minden épületrészhez segítséget nyújt a pincétől a tetőig, az ablaktól a fűtésig, építő- és szigetelőanyagokon és a napenergia hasznosításon keresztül. E könyv egy tanácsadó könyv, mely terméksemleges, független szakinformációkat nyújt az olvasónak. Egy építkezés során - függetlenül attól, hogy egy új ház építésén vagy egy régi felújításán dolgozunk - egyaránt fontos szerepet tölt be a ház lakóinak kényelme és egészsége, valamint az energiatakarékosság. A szerző szemléletesen és közérthetően mutatja be, hogy az energiatakarékosság az építkezés során nem lemondást és korlátokat jelent, épp ellenkezőleg, a kényelmet, a jó közérzetet, a magasabb minőséget és az értékállóságot biztosítja házainkban. A rövidre szabott épületfizikai bevezetést és a legfontosabb modern építő- és szigetelőanyagok bemutatását követően megtudhatjuk, hogy hol és milyen mértékben kell szigetelnünk, hogyan gondoskodhatunk házunk légmentességéről. Irányt mutat a nyílászárók, a szellőztető rendszer, a fűtés kiválasztása, a napenergia kihasználásának lehetőségei között, szempontokat nyújt az egyedi mérlegeléshez. Ez a könyv hozzáértő segítség, amely semleges, független szakinformációkat ad olvasói kezébe, hogy az építkezés folyamán a pincétől a tetőig, az építő- és szigetelőanyagoktól az épületgépészetig mindig az energiatakarékosság, vagy jobban mondva az energiahatékonyság jegyében hozott helyes döntések születhessenek.
Szerkezetépítés
A tartalomból: Alapozás - Az alap kiásása - Az alap elkészítése - Pórusbeton szerkezetépítés - Zsalutégla szerkezet: egy ütemben kibetonozott ház - Helyiségek elválasztása:gipsz válaszfal - Kerámia falazóblokk - Tetőszerkezet - Nagyblokkos építésmód
Amerikai családi ház építése faszerkezettel
Helymeghatározás és földmunkák - Betonozás és kőművesmunkák - A falak vázszerkezetének kialakítása - A födém és a tetőszerkezetkialakítása - A fűtés- és a vízvezeték-rendszer kialakítása -Hőszigetelés és párazáró szigetelés - Padlóburkolatok -Belső ajtók, tokok és keretek - A veranda és a garázs kialakítása - Kémények és kandallók - Festés és egyéb burkolatok kialakítása - A tűz elleni védekezés
